AKTUÁLIS

A bőr élettana

A bőr szerkezetét nemcsak szövettani, hanem molekuláris szinten is ismerjük.

Az arcápoló kozmetikumok feladata a hidro-lipid rétegnek a pótlása, a bőr védekező képességének erősítése. Azok a kozmetikumok tudják ezt megtenni, melyek bőrazonos hatóanyagokat tartalmaznak, illetve a lehető legjobban megfelelnek a bőr természetes hidro-lipid összetevőinek. A bőr hidro-lipid rétege a faggyúmirigyek által termelt sebum (faggyú) illetve a verejtékcsatornákon a bőrfelszínre kerülő verejték keveréke, melyeket a bőr emulgálószere, a ceramid köt össze. A faggyú legfontosabb összetevői a különböző telítetlen zsírsavak (sztearinsav, gamma-linoleinsav, palmitoleinsav), a viasz és viasz-észterek, szkvalán, koleszterol és koleszterol-észterek. A nedvességet a hialuronsav, aminosavak és a verejtékben lévő urea adja.

Az alábbi összetevők találhatók a bőr felszínén:

1. Verejték
2. Faggyú
3. Korneociták, szarusejtek hámlás közben
4. A kornifikációs folyamat anyagai
5. A legmélyebb rétegekből a felszínre kerülő víz (transzepidermális víz)

Az emberi faggyú (bőrzsír) kémiai összetétele:

  • mono- di- trigliceridek – neutrális zsírok, a glicerin zsírsavakkal alkotott észterei
  • zsírsavak (telített és telítetlen)
  • szkvalén – viaszszerű anyag
  • koleszterin – szteránvázas vegyület, a zsírsavészterek lebontásakor is keletkezik, de a szervezet is szintetizálja – a sejtmembrán alkotórésze
  • koleszterinészter – koleszterin zsírsavakkal alkotott vegyülete – a koleszterin oldható oldható formája
  • ceramidok – szfingolipidek, membránalkotó lipidek, melyekben az alkoholkomponens nem glicerin, hanem szfingozin

A védő savköpeny

A gyenge savas összetevőknek köszönhetően a hidrolipid filmréteg vizes része képezi a védő savköpenyt, amely három fontos bőrfunkciót lát el: 1. Támogatja az epidermális lipidek létrejövetelét és érését, ami segít a barrier funkció megtartásában 2. Közvetett védelmet nyújt a mikrobiális patogének inváziója ellen 3. Közvetlen védelmet nyújt az alkalikus noxákkal szemben

A védő savköpeny összetevői: 

  • Tejsav és különböző aminosavak a verejtékből
  • Szabad zsírsavak a faggyúból
  • Aminosavak és pirrolidin karboxilsav a kornifikációs folyamatból

Az egészséges bőr fiziológiás pH-jának átlagértéke 5,4 és 5,9 között mozog. (A hónaljárokban, az anális áthajlásban és a genitáliák környékén a pH 6,5 körüli.) Ebben a pH tartományban a bőrt normál bőrflóra fedi be. Ezek meggátolják a patogén mikroorganizmusok szaporodását. A szaruréteg savas pH-ja alapvető szerepet játszik az epidermális lipidek és velük együtt a permeábilitási barrier létrehozásában és szerkezetében.

A savas környezet az alábbiak miatt fontos:

  • A fontos epidermális lipidek szintéziséért felelős enzimek aktiválása
  • A kétrétegű lipid membrán létrehozása
  • A szaruréteg helyreállítása mechanikai vagy kémiai károsodás után

Természetes hidratáló faktorok és felszíni lipidek

A bőr rugalmasságához a legfontosabb anyag a víz. A fiatal bőrben a felső szaruréteg víztartalma teszi ki a teljes test víztartalmának a 10-20%-át. A bőr a nedvességét a mélyebb rétegekből származó vízből (transzepidermális víz) és a normál verejték-kiválasztásból nyeri. Különböző tényezők, például a vízmegkötő anyagok hiánya vagy a szélsőségesen alacsony páratartalom, fokozott nedvességvesztéshez vezethet. A test több fedetlen területe, például az arc és a kezek, hajlamosabbak erre. A természetes hidratáló faktorok, amelyek a testnek a verejtékből és a faggyúból nyert saját anyagai (pl. urea), valamint a kornifikációs folyamatból származó anyagok (pl. a pirrolidin karboxilsav) segítenek a bőrnek abban, hogy megtartsa a vizet a szarurétegben. A természetes hidratáló faktorok nélkül a víz elpárologna, ami a bőrt szárazzá és repedezetté tenné.

Epidermális lipidek

A bőrünk álta termelt zsírsav tartalom összetétele:
59 % telítetlen, 37% telített

  • 46 % olajsav (telítetlen zsírsav)
  • 25% palmitinsav (telített zsírsav)
  • 10% linolénsav (telítetlen zsírsav)
  • 8% sztearinsav  (telített zsírsav)
  • 3% mirisztinsav (telített zsírsav)
  • 1% laurinsav (telített zsírsav)
  • 3% egyéb (telítetlen zsírsav)

A korneocitákon kívül az epidermális lipidek a bőr barrier funkciójának is a központi elemei. Ezek alkotják a „maltert“, azaz a szaruréteg sejtjeinek cementjét, amely a „téglák“ vagyis a korneociták között fut.

A bőr saját lipidjei az epidermis sejtjeiben szintetizálódnak, intermedier anyagcsere termékekből és esszenciális, a táplálékkal felvett zsírsavakból. A mono-, di- és triglicerideken kívül koleszterint, ceramidokat és foszfolipideket tartalmaznak.

Az epidermális lipidek összetétele 

Az élő epidermisben lévő membránok főként foszfolipideket tartalmaznak, amelyek a test számára foszfát formájában szükségesek. A keratinociták differenciálódása (kornifikációja) során a membránok lebomlanak. Ennek köszönhetően a szarurétegben nagy mennyiségben található ceramid, koleszterin és szabad zsírsav.  
Az epidermális lipidek kialakulása Az epidermális lipidek prekurzor anyagai a tüskés sejtréteg keratinocitáinak Golgi “készülékeiben” szintetizálódnak. Ezután kétrétegű lipid membránok formájában tárolódnak mikroszkópikus méretű szemcsékben, az Odland testecskékben, amelyek membán által határolt sejtüregecskék. A stratum granulosum (granuláris sejtréteg) felső részében az Odland testecskék exocitózis útján kihajtják a kétrétegű lipidmembránokat az intercelluláris térbe.

Az érési folyamat során a poláris glükolipidek, foszfolipidek és szterolészterek enzimatikus úton olyan apoláris lipidekké alakulnak, mint a ceramidok vagy a szabad zsírsavak. Kialakul a permeábilitási barrierként funkcionáló semipermeábilis korneocitalipid-barrier.

A permeábilitási barrier sérülésének következményei

Ha a legfelső korneocitarétegeket eltávolítjuk, például egy ragtapasszal, az epidermális lipidek is elvesznek a bőrből.  Ezután víz, kémiai anyagok és patogén mikroorganizmusok jutnak a bőr mélyebb rétegeibe. Eközben több víz jut a bőr mélyebb rétegeiből a felszínre, vagyis a transzepidermális vízvesztés fokozódik.

A foszfolipidek a sejtmembrán fontos összetevői. A foszfor foszfátion formájában esszenciális a szervezet számára, így a foszfolipidek lebontása a hámsejt-differenciálódás (kornifikáció) alatt megy végbe.

Az epidermális lipidek a keratinociták Golgi “készülékében” szintetizálódnak.

A lipidek az Odland testecskékben tárolódnak és a felső granuláris rétegben exocitózis útján jutnak az intercelluláris térbe.

A bőrsejtek energiagazdálkodása

  • A szervezet többi sejtjéhez hasonlóan a bőr sejtjeinek is energiára van szüksége, hogy életfunkcióikat fenntarthassák, regenerálódhassanak, helyreállíthassák magukat és növekedhessenek. Az energia az intracellulárisan végbemenő metabolizmus során keletkezik.
  • A dermális erek ellátják a bazális réteg sejtjeit zsírokkal, szénhidrátokkal, fehérjékkel és oxigénnel. A szabad zsírsavak, ha kellő mennyiségben vannak jelen, a legnagyobb szerepet játsszák az energiagazdálkodásban. A stratum granulosum sejtjei, amelyek kevés glükózt képesek diffúzió útján felvenni, a széteső sejtmembránok zsírsavait használják energiatermelés céljára.
  • A bőr öregedése és egy különleges elektrontranszporter A koenzim Q10 csökkent mennyisége a légzési láncban fontos szerepet játszik az öregedés vagy oxidatív stressz okozta, csökkent sejtregeneráló képesség kialakulásában.  Kardiovaszkuláris megbetegedésben szenvedő pácienseknek ajánlott a hiány kompenzálása végett a KoQ10 orális pótlása. A lokálisan alkalmazott Koenzim Q10 csökkenti az öregedés jeleit.
  • A regenerációt befolyásoló hatások A bőr barrier regenerációs rendszerének aktiválása több behatásra is bekövetkezhet: a fokozott koleszterin-, zsírsav- és szfingolipid-szintézis a barrier funkció helyreállításához vezet. A szaruréteg kiterjedtebb sérülése esetén, pl. “tépés” vagy aceton alkalmazásakor, a szaruréteg természetes barrier regenerációja csak kellően savas környezetben jön létre. A semleges vagy alkalikus közeg észrevehetően lassítja a regenerációt.

Melyek a bőrazonos hatóanyagok?

A faggyú összetevőit olyan növényi olajokkal helyettesíthetjük, amelyek telítetlen zsírsavai a legjobban hasonlítanak a faggyú zsírsavaihoz, illetve azok az olajok, amelyekben ezek a legmagasabb arányban találhatóak meg. Így a faggyú sztearinsav tartalmát leginkább karitévajjal (sheavaj) vagy makadámia olajjal, gamma-linoleinsav tartalmát ligetszépe olajjal vagy gránátalmamag olajjal, palmitoleinsav tartalmát szintén a makadámia olajjal tudjuk pótolni. A hiányzó viasz legkiválóbb forrása a jojoba olaj, a szkvaláné pedig az oliva olaj. A nedvességpótlásra kiváló tisztaságú, maximálisan bőrbarát, természetes eredetű nedvességpótló anyagok (hialuronsav, urea, különböző aminosavak) állnak rendelkezésre.

A bőr ép védekező funkciójánál a hidro-lipid réteg mellett a stratum corneumnak (hámréteg) van döntő szerepe. A stratum corneum anyagcsere szempontból inaktív sejtekből és több rétegben, dupla sorú lipidekől álló sejtközti matrixból áll.

A stratum corneum barrier rétege főleg ceramidból, koleszterinből és palmitinsavból áll. A bőrazonos, bőrbarát bőrvédelem hasonló anyagokat és hasonló felépítést jelent. Az ilyen rendszereket DMS (Derma Membran Struktur) rendszernek hívják. Ezek általában ceramidot, fitoszterineket (nagyon hasonlít a koleszterinre) és hidrogenizált foszfatidilkolint (kémiailag kötött palmitinsavval és sztearinsavval) tartalmaznak.

Az ilyen rendszerek előnye, hogy nem tartalmaznak emulgálószereket, ami nagyon fontos például az atopikus bőr számára.

sérült bőrréteg regenerálása elsősorban ceramidokkal érhető el, melyet a bőr az epidermiszben állít elő és a bőrsejt életének kb. 28. napján a hámrétegbe lead. A ceramidok közül az egyik legfontosabb a linolsav tartalmú ceramid-I. Mennyiségének csökkenése a bőrben egyenes arányban van a kóros bőrelváltozások növekedésével.

A megfelelő mennyiségű ceramid előállításához a bőrsejtek születését és a stratum corneum felé való vándorlását védeni és támogatni kell, mivel ezen az úton, a sejtek káros környezeti hatásokra (szabadgyökök, UV-sugárzás) megsérülhetnek. Ezért van nagy jelentőségük a liposzómás és nanoszómás szállító rendszereknek, mivel ezek héjukban, nagy koncentrációban linolsavat tartalmaznak.

Az egészséges bőrápolásból három vitamin nélkülözhetetlen: A, E és a C-vitamin.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: